Csatlós László - Erika "bandájától" a rajnai borászatig
Finom rajnai borok társaságában tölti az idejét napról napra, reggeltől estig. Fénykorában a sikerei csúcsán tündöklő Zoltán Erika kísérőzenésze volt. Azelőtt ifjú emberként Benkő Róberttől (Non Stop, Sprint stb.) tanult basszusgitározni, és Alapi Istvánnal, az Edda együttes szólógitárosával játszott különféle tarjáni formációkban. A nagysikerű „Erika-korszak” után meg sem állt Németországig. Manapság a Rajna partján éli világát, bandájával főleg Rolling Stones-örökzöldeket játszik.
- Mikor, kikkel kezdett zenélni?
- Az első fellépésem Alapi Pistivel (Papali) es Rozgonyi Lacival (Rozi) volt az akkori megyei tanács nőnapi rendezvényén, ahol az Azt mondta az anyukám című Omega-dalt játszottuk. Az első komoly zenekarom a Sword névre hallgatott, olyan társakkal, mint Szilagyi Peti (billentyűs), Rozgonyi Laci (gitár) és Balázs Barna (dob), aki különben nagyon jó cimbalmos volt. Én basszusoztam. Aztán négy évig a zeneiskola dzsessz tanszakára jártam, ahol Benkő Robinál tanultam bőgőzni.
- Akkoriban még pezsgett a zenei élet.
- Az újabb zenekarom az Oláh Zoli (Szürke) és Szőke Gyuri alapította Impulzus volt. Ezzel a bandával szép sikereket értünk el mind Salgótarjánban, mint Pesten, a Petőfi Csarnokban. Mezei (Nyulas) Pistinek és Oláh Zolinak köszönhetően kiadtunk egy kazettát Ébredj, Rákóczi tér! címmel. Nem felejtem el azt a „király” bulit a Fő téren, ahol több ezer embernek játszottunk.
- Mi jelentette a legnagyobb „dobást” a zenei pályáján?
- A legnagyobb sikert Alapi Pistinek köszönhetem, aki benyomott 1988-ban Zoltán Erika kísérőzenekarába. Másfél évig jártuk az országot az ORI-busszal, és igazán profi koncerteket adtunk több százezer embernek. A legnagyobb buli az Erkel Színházban volt, amit 1989-ben a tévé is rögzített. Olyan zenészekkel muzsikáltam együtt, mint Bardóczy Gyula (Neoton), Vámos Zsolt (Napóleon Boulevard), Éri Balázs (kitűnő stúdióbillentyűs). Miután bejelentettük, hogy Erika új albumát mi szeretnének feljátszani a stúdióban, a Neoton és Erika menedzsere, Pásztor László úgy döntött, hogy feloszlatja a zenekart.
- Mikor, hogyan került ki Németországba?
- Az Erika-időszak után már Budapesten laktam, 1990-91-ben vendéglátóztam, főleg a „magyar tengeren” – Balatonfüred, Siófok, Balatonalmádi –, de ez csak nyáron adott jó megélhetést. Ezért megpróbáltam az akkori Interkoncerten keresztül kijutni külföldre. 1991 végén egy pesti gitáros teljes zenekart keresett német munkára. Ez remek volt, mert a vendéglátós kollégáimat vihettem magammal. Az „arcot” hamar kirúgtuk, és a Premiere Banddel 1999-ig bejártuk egész Németországot. Sajnos 2000-ben tönkrementek a táncos lokálok, és én egy kis, idegenforgalmáról ismert városkában landoltam, amely a Rajna partján található, és nagyon emlékeztet Salgótarjánra. Úgy hívják: Rüdesheim am Rhein.
- Jelenleg hol, milyen zenekarban játszik?
- A zenélést nem hagytam abba, négy éve játszom egy német bandában, amellyel Rolling Stones-számokat nyomunk. A neve The Respectables: www.respectables.de
- Civilben hogy él, mivel foglalkozik?
- Itt, a Rajna partján, egy háromcsillagos szállodában dolgoztam 2008 végéig. Mindenes voltam: zenész, büfés, pincér. Érdekes évek voltak ezek, a gasztronómiában az ember sok-sok különlegességet tanul. De ez nagyon stresszes is volt. Az idei év elejétől egy kis borozóban dolgozom a Rajnától 50 méterre, és mivel ez a vidék híres a vörösboráról, sokan jönnek hozzám iszogatni és bort vásárolni. Haza sajnos ritkán jutok, amit a nagynénikém néha szóvá is tesz, de hát vagy Németországban élek, vagy Magyarországon. Egy parabolaantennával befogok két magyar tévéadót, és a látottak alapján, őszintén szólva, én inkább itt maradnék.
Balás Róbert (2009. szeptember)
