Jakó Géza - a mikro- és lézersebészet úttörője
Kevesen tudják, hogy a trianoni békediktátummal 1920-ban a nógrádi Somoskőt is Csehszlovákiának ítélték a győztes hatalmak. A szép erdős-hegyes vidék birtokosa, a világhírű fül-orr-gégész professzor, dr. Krepuska Géza azonban széleskörű kapcsolatai révén kieszközölte, hogy a terület nagy része 1924 februárjában visszakerüljön Magyarországhoz. (Sokan azóta is sajnálják, hogy a hétszáz éves somoskői vár odaát rekedt.)
A honmentő akció tiszteletére Somoskőújfaluban közadakozásból állították fel a Hazatérés emlékművét, amelynek védnöke dr. Krepuska Géza unokája, a Bostonban élő, nagy nemzetközi elismertségnek örvendő dr. Jakó Géza professzor, akit az orr-fül-gége gyógyászat egyik legkiválóbb szaktekintélyeként tisztelnek a nagyvilágban.
A nyolcadik „ikszbe” nemrég belépett férfiú több amerikai elnök mellett is tanácsadóként dolgozott, s gondosan ápolja hazai kapcsolatait, ma is ízes palóc tájszólásban beszél, amely Nógrádban ragadt rá, a nagypapa birtokán.
- Az egész családunk kimondhatatlanul örül annak, hogy méltó emléket állíthattunk nagyapámnak, dr. Krepuska Gézának – mondta dr. Jakó Géza. – Gyermekkoromban sokat vakációztam Somoskőújfaluban, s a nagyapámmal, aki végtelenül kedves ember volt, nagyon összemelegedtünk. Sokat jártuk közösen a környező hegyeket, erdő-ket, s megismertetett a mikszáthi palóc „görbeország” minden szépségével, az itt élő egyszerű, kedves, dolgos emberekkel, az őshonos növényekkel, állatokkal, madarakkal, s a gyönyörű tájjal. Sok kedves emlékem származik ezekből a szép, gondtalan időkből.
1956-ban megszervezte a mentőszolgálatot
Szalárdi Jakó Géza 1930. augusztus 9-én született Budapesten, egykori házukban ma a Károli Gáspár Református Egyetem működik, a bejáratánál dr. Krepuska Géza emléktáblája látható. A fiatalember a Trefort utcai mintagimnáziumban érettségizett. A természettudomány, különösen a fizika érdekelte, kisdiákként rádiót épített, mikroszkóppal vizsgálta a bennünket körülvevő világot, 12 éves korától orvosi könyveket vásárolt.
Az érdeklődő gimnazistát a Szentkirály utcai belklinika vezetője megtanította vérsejtszámolásra, hemoglobin-meghatározásra, vizelet- és egyéb vizsgálatokra, és az érdeklődő diák ezután szerezte be készülékeit, hogy otthon is el tudja végezni a vizsgálatokat. Nagyapja azonban elővigyázatosságból leállította a fiatalember bakteriológiai kísérleteit.
- A háború alatt, 1944 áprilisában, amikor Budapesten elkezdődtek a nagy bombázások, s az iskolákat is bezárták – emlékszik a professzor –, az egész család a nagyapámhoz, Somoskőújfaluba költözött, hogy elkerüljük a harcokat. A községben nem volt orvos, így nagyapám és István nagybátyám ingyen vizsgálták, gyógyították a falusiakat, s megengedték, hogy nézzem a betegellátást, időként a kötözésben is részt vehettem.
1944 szeptemberében betegellátó részleget létesítettek a faluban, amely két, 20-20 ágyas helyiségből és egy kezelőből állt. Egy katonaorvos is segédkezett a betegek ellátásában, aki megengedte a fiatal diáknak, hogy segítsen a munkában, sőt a salgótarjáni kórházban időnként a röntgenbe és a műtőbe is beengedték.
A felsős gimnazistát mind jobban érdekelte a fül anatómiája és működése. Sokat tanult nagyapjától, és Békésy György későbbi Nobel-díjas professzor egyetemi szemináriumaira is eljárt.
Időközben az ország politikai rendszere átalakult, így a fiatalembert 1948-ban – származása miatt – csak nagy nehézségek árán vették fel az orvosegyetemre. A tanulmányai mellett Géza minden szabad percét nagybátyja, dr. Krepuska István professzor osztályán töltötte. Sokat időzött a Szent István Kórházban, ahol főleg fülműtéteknél asszisztált. Ott ismerkedett meg dr. Missura Tibor alorvossal, akivel életre szóló barátságot kötött, s követte őt a Péterfy utcai klinikára, ahol szigorló orvosként önállóan tudott dolgozni, amiért megkapta a szakorvosi fizetést. Az orvosi diploma megszerzése után, 1954-ben, dr. Jakó Gézát – mint osztályidegent – Mezőtúrra helyezték, de később Fleischmann László professzor elérte, hogy a fiatal doktort az osztályára helyezzék, a Péterfy utcai klini-kára. Itt sok műtétet végzett, részt vett a tudományos munkában, több új eljárást is bevezettek.
Ekkoriban maga sem gondolta, hogy rövidesen rettentő messzire vezérli őt a kiszámíthatatlan sors.
- Huszonhat éves voltam, amikor el kellett hagynom a hazámat – emlékezett vissza dr. Jakó Géza. – Az 1956-os forradalom idején a pesti mentőszolgálat összeomlott, és elhatároztam, hogy újjászervezem. A Péterfyhez közeli állami garázsokból hatvan kocsit állítottam munkába, amelyek százával hozták a sebesülteket a kórházba. Ami-kor nálunk elfogyott a hely, kisegítő részleget állítottunk fel a mai Cházár András utcában, ahová Tóth Ilona szigorló orvost küldtem. Az orosz csapatok bevonulása után nyomozást indítottak ellenem, de amikor november 28-án az ávósok a szüleim lakásán kerestek, már Bécsben voltam. A munkatársaim közül Tóth Ilonát és Péch Gézát kivégezték, Lambrecht Józsefet és Missura Tibort bebörtönözték.
Új élet a Harvard Egyetemen
A hirtelenjében idegenbe szakadt fiatal orvosnak nagy szerencséje volt, mert nagyapja egykori asszisztense, az 1940 óta Amerikában sikeresen munkálkodó Kelemen György professzor segítségével Bostonba került.
- Kelemen professzor a Harvard Egyetem fül-orr-gége klinikája igazgatójának, Schall professzornak beszélt a problémámról, aki azonnal felvett a klinikájára dolgozni – említi dr. Jakó Géza. – Ez külön csoda volt, hiszen oda született amerikainak is nehéz bekerülni. Néhány hónap múlva, amikor már jobban beszéltem angolul, megtettek chief-residensnek, utolsó éves szakorvosjelöltnek, és 1959 októberében szakorvosi diplomát kaptam, elsőként az ötvenhatos magyar orvosok közül.
Dr. Jakó Géza a Harvard Egyetem fül-, orr- és gégeklinikájának szakorvosaként dolgozott. Az első volt, aki Bostonban, az amerikai orvoslás központjában bevezette a középfül, a hallócsontok helyreállítására szolgáló tympanoplasztikai műtéteket.
- 1963 végén meghívtak Budapestre, ahol a fül-orr-gégészeti klinikán tartottam előadást a stapedectomiáról – emlékezett hazatérésére. – Addigra heti három-négy ilyen műtétet végeztem. Néhány héttel előttem a híres New York-i fülsebész, Rosen tartott bemutató műtétet, amely három és fél órán át tartott. Elmondtam, hogy nekem mindez 15-30 perc, de a jelenlévők ezt nem akarták elhinni. Másnap, az István Kórházban négy ilyen bemutató műtétet tartottam, és délre mind a néggyel végeztem. Nagybátyámnak, a kórház főorvosának az összes műszert odaajándékoztam. Barátom, Dévald József főorvos meghívására Miskolcon is tartottam bemutató operációkat, majd az ottani műtőt is megajándékoztam a szükséges műszerekkel. Ezzel Budapesten és Miskolcon is beindultak a stapedectomiai műtétek.
Dr. Jakó Géza egyre nagyobb szakmai elismerésre tett szert Amerikában. 1967-ben a Boston Universityre hívták rendkívüli tanárnak, majd 1973-ban rendes tanárrá nevezték ki. Orvosi kutatásai főként a belsőfül-folyadékok élettanára, valamint a fülészeti és gégészeti megbetegedések műtéttanára vonatkoznak. Munkássága rendkívüli jelentőségű a lágyrészek endoszkópos, lézeres mikrosebészete terén.
Az általa kidolgozott, minimálisan invazív vagy direct access sebészeti eljárások (MIDAS) bevezetésével és az ezeket segítő orvostechnikai műszerek kifej-lesztésével hozzájárult egy új sebészeti irányzat megszületéséhez és elterjedéséhez. Az általa kidolgozott műtéti módszer alapja az, hogy a mágneses magrezonancia-spektroszkópiával kontrollált, száloptikás endoszkóppal közvetített lézerenergia hőkoagulációs nekrózist – vagyis a makromolekulák, fehérjék kicsapódását – idézi elő a megbetegedett szövetekben, a daganatban, s ez sejtelhaláshoz vezet.
Az általa bevezetett korszerű műtéti módszerek lehetővé teszik a gége és a torok megbetegedéseinek (pl. gége-rák) funkciómegtartó – azaz a megbetegedett szervek, például a hangszalagok további működését biztosító – gyógyítását. Az általa kifejlesztett sebészi műszerek közül kiemelkedik a hasüreg és a szív mikrosebészetében egyaránt alkalmazott retraktor, a Jakoscope (Jakoszkóp), s a gégesebészetben használt Jakó-féle gégetükör.
A világon először Jakó professzor alkalmazta a lézersebészetet, s a módszer innen terjedt tovább a nőgyógyászat, a sebészet és az összes többi szakma területére.
Az elismert professzor a republikánusok oldalán a közéletbe is bekapcsolódott: a híres atomfizikus, Teller Ede – atyai jó barátja – mellett dolgozott az Amerikai Magyar Republikánus Szövetség élén, majd bekerült az amerikai elnökök tudós tanácsadó köreibe.
- Amikor Richard Nixont elnökké választották, az volt a kívánsága, hogy a tanácsadók köreibe ne csak amerikai-akat, hanem bevándorlókat is válasszanak – folytatta a professzor. – Én voltam az egyik, akit négy évre kinevez-tek az orr-fül-gégészet elnöki tanácsadójának. A következő ciklusban – a Ford-kormány idején is – az általános orvosi tudományok tanácsadója lettem. Két évig az újonnan megalakult, orvosi berendezéseket és műszereket engedélyező bizottság elnöke voltam, abban az időszakban, amikor a lézersebészeti készülékeket engedélyezték. Tagja voltam a Ronald Reagan elnök által kinevezett, tizenkét orvosból és négy nem szakmabeliből álló bizott-ságnak. Ezután idősebb George Bush elnök kért fel arra, hogy dolgozzam abban a háromtagú testületben, amely a rákbetegségekről közvetlenül az elnöknek számolt be.
Segíti az óhazát és Erdélyt
Dr. Jakó Géza érdeme, hogy Magyarországon is korán elindult a lézersebészet.
- Amikor dr. Surján László akkori egészségügyi miniszter Bostonban meglátogatott, bemutattam számára a lézersebészet lehetőségeit – említi. – Ezután Budapesten a Tungsram gyártotta az első lézersebészeti készüléket, majd terveimmel és alkatrészekkel segítettem, hogy egy új vállalkozás, a Lasram elindítsa a lézersebészeti készülékek gyártását és forgalmazását hazai és külföldi piacokon. Mindezt hanem hazaszeretetből tettem!
Mivel az 1990-es években, Erdélyben még nem volt gége-mikrosebészet és lézersebészet, dr. Jakó Géza adomá-nyai, személyes segítsége, látogatásai révén Székelyudvarhelyen és Csíkszeredán is bevezették ezeket az eljárá-sokat. Saját költségén készíttette el Kaposi Mór szobrát, amelyet a kaposvári kórházban állítottak fel, s az intéz-mény felvette a somogyi megyeszékhely nagy szülöttének nevét.
- A javaslatomra és a segítségemmel Pécsett vezették be 1984-ben az angol nyelvű oktatást – említi. – Akadályt és költségeket nem ismerve, minden erőmmel azon dolgoztam, hogy a program sikeres legyen, a fiamat is odaküldtem hallgatónak. Amikor tavaly az angol program bevezetésének 25. évfordulóját ünnepeltük, jó érzéssel töltött el, hogy igazán sikeres kezdeményezést sikerült elindítanom.
A professzor, tudományos eredményei elismeréseként, az Egyesült Államokban számos díjat kapott: a George Washington-emlékérmet (1966), az Amerikai Fülészeti és Gégészeti Akadémia nagydíját (1967), az Amerikai Orvosi Egyesület tudományos aranydíját (1972), az Amerikai Lézersebészeti Társaság tudományos nagydíját (1977), valamint a Harvard Egyetem díszdiplomáját (1995).
Magyarországon 1972-ben és 1984-ben a Semmelweis-emlékérmet kapott, 2001-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották. Akadémiai székfoglalóját A minimális invazív sebészet kifejlesztése – fél évszázad munkássága címmel, 2002. október 29-én tartotta meg. A Magyar Sebészeti Társaság, a Magyar Fül-orr-gégészeti Társaság tiszteletbeli tagja, a Semmelweis Egyetem díszdoktora.
- Az elmúlt 50 évben mintegy 200 millió forintot költöttem a magyar orvoslás oktatására – mondta el az Akadémián egy kérdésre válaszolva. – Az igen nagy saját költségével felállított bostoni laboratóriumom felszereléseit a Trefort Gimnáziumnak ajándékoztam. Azt remélem, hogy amit tettem, azt a jövő nemzedék is megbecsüli.
A professzor évente többször látogat Magyarországra, felesége szintén magyar. Három gyerekük van, az idősebb fia a pécsi egyetemen szerzett orvosi diplomát, a lánya bölcsész, a kisebbik fia a bostoni Massachusetts Institute Technologyn kapott mérnöki oklevelet.
Nagy megtiszteltetésként élte meg, hogy a Nemzeti Múzeumban a Magyar tudósok, akik a XX. századot csinál-ták című kiállításon, ő is szerepel, mint a mikro- és lézersebészet megalkotója. Az egyetlen olyan amerikai or-vos, aki bevándorlóként a négy legmagasabb orvosi tanács tagja lehetett.
Balás Róbert (2010. szeptember)
Jakó Géza 2015. november 1-jén hunyt el Bostonban.
